Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Bebizonyítani Isten létezését?

first-day1.pngNemrég olvastam egy érdekes hírt, miszerint egy űrvállalkozó egymillió dollárt ad azoknak, akik bebizonyítják, hogy van élet a halál után. Ennek apropóján én azon kezdtem el gondolkodni, vajon mi keresztények be tudnánk-e bizonyítani Isten létezését, kézzelfoghatóan is? Arra a szilárd meggyőződre jutottam, hogy igen! Hiszen a láthatatlan valóság is valóságos, sőt a látható valóságnál magasabbrendű létezési közeg. Tulajdonképpen a teljes látható világ önmagában bizonyítéka a láthatatlan világ létezésének, hiszen abból jött létre, és nem is maradhatna fenn anélkül. Ami tehát valóságos – legyen az bár láthatatlan – annak a létezése kétség nélkül empirikusan is bebizonyítható!

Senkit ne tévesszen meg azonban az a passzivitás, ami ezen a területen a keresztény világot jellemzi, hogy sem napjainkban, sem a történelem során nem igyekeztünk a hitüket empirikus tényekkel túlzottan alátámasztani. A keresztény hit terjesztése soha nem tárgyi bizonyítékok lobogtatásával zajlott elsősorban, pedig ebben a modern korban, mikor a pénz mellett a tudomány az emberiség legfőbb bálványa és hamis istensége, sokkal egyszerűbb lenne összeszednünk néhány kötetnyi enciklopédikus érvanyagot, aztán elárasztani vele a világot. Így ráadásul tized annyi energiával, idővel és pénzzel meg tudnánk győzni az embereket Isten létezéséről. Hiszen kétségtelen, hogy bőven rendelkezésünkre állna ennek alátámasztására számtalan érvanyag, akár tudományos alapossággal is. Miért nem vették hát erre a fáradtságot a Jézus Krisztusban hívő emberek a világtörténelem során, talán még hívő tudósok sem? Mert a Biblia egyértelművé teszi, hogy hit nélkül lehetetlen dolog Istennek tetszeni.

Nem lenne tehát elegendő a világnak ép ésszel felfognia a bemutatott bizonyítékok súlyát és létezését, amit a világ összes hívő embere – tudósok és laikusok közös erővel  – kétségtelenül össze tudnának gyűjteni, így tárva az emberiség elé hitük cáfolhatatlan bizonyítékait. Mert ha az emberiség képes is lenne ezt befogadni, sőt egyetlen halvány cáfolata sem maradna már a keresztények által összegyűjtött érvanyaggal szemben, a világot ez akkor sem tudná megmenteni! Nem elég csupán érteni, felfogni, és biztosan tudni, hogy Isten létezik. Ez ugyan senkit sem ment meg az örök pusztulástól! Abban kell hinni, hogy mindaz, ami a Bibliában le van írva – ami nem más, mint az Isten által összegyűjtött, saját létezésére vonatkozó bizonyítékok gyűjteménye – az utolsó betűig igaz.

science3.jpeg

Isten ereje a látható világban ugyanis csak hit által képes felszabadulni. Az emberi hitetlenség teljes mértékben meg tudja hiúsítani Isten csodáinak megvalósulását, ezzel még maga Jézus Krisztus sem tudott mit kezdeni, amikor köztünk járt a földön. Mert az Istenbe vetett hit nem egyenlő az Ő létezésébe vetett hittel, alapuljon ez akár belső meggyőződésen, vagy tudományos bizonyítékokon. Hiába is igazolnánk tehát kézzelfoghatóan és cáfolhatatlanul a Teremtő létezését, ez egyetlen ember életébe sem hozna pozitív változást, még azokéba sem, akik teljes mértékben meggyőződtek az általunk prezentált megdönthetetlen bizonyítékok igazságtartalmáról. Mert amit látunk, abban azután nem lehetséges hinniük. Hinni csak nem látott dolgokban tudunk, mint a szél, a gravitáció, az elektromosság vagy a radioaktivitás. Isten létezése is ilyen. Nem látjuk, de tapasztaljuk. Egyelőre nem a szemünkkel, hanem más érzékszerveinkkel. És hogy eddig miért nem mutatta meg magát kéretlenül, ahogy a természet erői? Hát a szabad akarat törvénye miatt: Isten senkire nem erőlteti rá saját magát és a csodáit. Ha nem vagyunk kíváncsiak a személyére, nyugodtan kikerülhetjük a Vele való találkozást. Ő nem veszi a szívére. Ha viszont kíváncsiak vagyunk rá, és szorgalmasan keressük Őt, akkor kétség nélkül megtaláljuk. Ahhoz azonban, hogy érzékszervileg is megtapasztalhassuk Őt, először hinnünk kell Benne. Nem csupán abban, hogy létezik, hanem mindabban az érvanyagban is, amit a Bibliában kinyilatkoztatott a saját személyével és szándékaival kapcsolatban. A hitet szabta tehát annak feltételéül, hogy az embereknek demonstrálja nem csupán a létezését, hanem mindenhatóságának erejét is. Mert akik hisznek Benne, azok kétség nélkül megtapasztalják ezeket, azután pedig – egy szép napon – meg is látják majd Őt, a saját szemükkel is.

power_mini.png

Nem úgy van tehát, ahogy sok hitetlen ember vélekedik, hogy az istenhit nem más, csak vakbuzgóság. Hogy mi keresztények valami olyanban hiszünk, amit nem látunk, és nem is érzékelünk. Ha így lenne, akkor kétség nélkül olyan félnótásak lennénk, amilyennek a világi emberek beállítanak bennünket. De mi egyáltalán nem vagyunk bolondok, bárhogy is szeretnék ezt az hitetlen emberek magukkal elhitetni. Sőt! Tapasztalataim szerint a keresztények a világ legegészségesebb életszemlélettel megáldott emberei, még a túlkapásaikkal és gyarlóságaikkal együtt is. Mert képesek a bűneiket megbánni, bocsánatot kérni, megváltozni, remélni, örülni, küzdeni, hűségesnek lenni, kitartani. Ennek köszönhetően egyetlen igazi keresztény sem képes – legyen bármilyen habókos vagy fanatikus – annyi kárt okozni az embertársainak, mint az istentelen emberek, akik a lelkiismeretük működését már teljesen kikapcsolták. Nem úgy kell tehát a keresztények hitét elképzelni, mint egy butaság-gömböt vagy hülyeség-búrát, amit a fejükre húznak, aztán ki sem látnak alóla.

Mi a hitünk empirikus, kézzelfogható bizonyítékait nap mint nap megtapasztaljuk a saját és hívőtársaink életében! Csak épp nem mindegyiket dörgöljük az istentelen világ orra alá. Néhányat alkalmanként megosztunk az érdeklődő kívülállókkal, de sokkal több az olyan megtapasztalás, amit inkább megtartunk magunknak. Hiszen ki akarná az élete legdrágább kincseit cinikus és gonosz emberek prédájául vetni?!

amtiszt-geodak_midle.jpeg

Isten tehát odaadta a világnak az ő kinyilatkoztatott beszédét, ami a Biblia című lexikonban van összefoglalva. Abból a könyvből minden – számunkra fontos tény – kiderül Róla. Aki hajlandó beleásni magát ebbe a könyvbe, és ennek eredményeképp képessé válik hinni abban a tényben, hogy Isten nem hazudik, annak nem lesznek azután problémái a leírtak megtapasztalásával sem. Elkerülhetetlenül meg fognak jelenni az életében a cáfolhatatlan bizonyítékok az olvasottak igazolására. De fordítva – hogy előbb a bizonyíték, aztán a hit – ez nem működik. Kétség nélkül kényelmesebb lenne, csak épp az értéke a nullával volna egyenlő. Hiszen amit látok, abban azután lehetetlen hinnem. Ahogy már írtam is: hinni csak a láthatatlan dolgokban lehetséges.

Ezért olyan óriási érték a mai világban a hit. Ezért hallani manapság mindenfelé: mindegy, miben hisz az ember, csak higgyen valamiben! Ami teljesen érthető, mert az emberek kiaszott, sóvárgó lelke pontosan tudja: a hit nélkül élet egyenlő a lassú haldoklással. Nekünk, keresztényeknek azonban erre az a válaszunk, hogy a mérce ennél magasabban van. Nem elég csupán hinni valamiben, mert az átütő változáshoz, hogy egy emberi élet valóságosan, kézzelfogható módon megmenekülhessen a szakadék szélén való tántorgástól, csupán egyetlen személybe vetett hit ereje elég bombasztikus: a Jézus Krisztusba vetett hité. Mert kizárólag az Ő megváltói művének dinamizmusa hordoz elegendő intenzitást ahhoz, hogy örökre szétrobbantsa az apáinktól és anyáinktól örökölt hiábavaló létezésünk megmásíthatatlan sorscsapásait!

key.jpg