Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Színes hétköznapok

Cikkek

Az önbizalom mint új szépségideál

2018.09.06

| Menüpont: Színes hétköznapok

too-sexy.jpegA napokban néztem meg az I feel pretty (magyarul: Túl szexi lány) című filmet, és bár egy nagyon laza, habkönnyű vígjátéknak szánták a készítői – némi társadalmi mondanivalóval fűszerezve – engem mégis mélyen elgondolkodtatott. Adva van egy kifejezetten csinos és édes, bár valóban nem a magazinok és divatházak által ránkerőltetett szépségideál-típusú lány, aki egyáltalán nincs megelégedve a saját külsejével. Azzal a tudattal éli az életét, hogy ha gyönyörű testtel lenne megáldva, megnyílnának előtte a boldogság kapui. Aztán egyszer egy spinning edzésen a szokásos ügyetlenkedése közben beesik a bringa alá és jól beveri a fejét. Ennek hatására elkezdi magát gyönyörűnek és tökéletes testűnek látni – bár a környezete szemében továbbra is pont ugyanúgy néz ki, mint addig – és ezzel a tudattal felvértezve immár meghódítja a világot. Ennek kapcsán sokat gondolkodtam azon, hogy valóban csak az önbizalomhiány-e az oka annak, hogy férfiak és nők tömegei képtelenek eljutni az életükben a szárnyalásig?

 

Prófétikus wc-deszkák

2018.10.14

| Menüpont: Színes hétköznapok

vilagitotorony.jpgErősen gondolkodtam, megírjam-e ezt a történetet. Aztán úgy döntöttem: bevállalom. A sztori tanulsága igen szimpla, de annál üdítőbb: egy hívő ember bármiből képes lehet tanulni.

 

Az úgy esett, hogy a családunk évek óta használt, remekbe szabott wc-deszkája tönkrement. Gyönyörű napraforgós rétet ábrázolt, zöld-sárga csodás mesevilággal, aminek látványa már a kényszerű panelévek alatt is egy szebb jövő reménységével hatotta át a szívünket. A wc-deszka üzenetét csak egy bolond nem értette volna meg: „Nekünk is lesz egyszer kertes otthonunk!”. Aztán teltek az évek és a wc-deszka által közvetített prófécia beteljesedett: Isten megáldott minket a tökéletes hellyel, ahol igazi otthont építhettünk magunknak. Az Istentől rendelt utunk egy erdős-dombos vidékre vezetett, ahol a napraforgós rétek világa karnyújtásnyi közelségben zümmögött. Gyönyörű kilátás, idilli környezet, pontosan olyan, amilyenre egész életünkben vágytunk. A napraforgós wc-deszka természetesen ide is átköltözött velünk, de bármennyire ragaszkodtunk is hozzá, az évek során betöltötte küldetését, így ideje lejárt, mennie kellett...

 

PADDINGTON, A CSIRKE TARKA PULÓVERBEN

2018.11.17

| Menüpont: Színes hétköznapok

46492585_249961722367607_634240105522921472_n.jpgAmikor tíz évvel ezelőtt végleg magunk mögött hagytuk a nagyvárost, hogy egy békés, az élő természet uralma alatt virágzó édenben éljünk, sok minden megváltozott az életünkben. Felelősséget kellett vállalnunk új dolgokért, tárgyakért, de leginkább élőlényekért. Nem egy puccos, portaszolgálattal hivalkodó kertvárosban kerestünk magunknak menedéket, hanem egy emberek által szórványosan látogatott érintetlen vidéken. A körülöttünk kiparcellázott telkek tulajdonosai leginkább csak a hétvégéken tiszteltek meg bennünket a jelenlétükkel, főként azért, hogy a füvet lekaszálják vagy kertészkedjenek egy keveset. A mi házunk egy nagyobbacska domb tetejére épült, melynek lankáján húzódó földünk vége már jócskán lejtősnek adódott, ám észak-keleti tájolása miatt nem igazán volt alkalmas kertészeti művelésre. Szőlőt tehát nem telepíthettünk rá, esetleg teraszolásban és igénytelen cserjékkel való beültetésben gondolkodhattunk, ami – lássuk be – egy majd kétszáz négyzetméteres területen azért pazarlásnak számít. Mivel sokáig nem tudtuk eldönteni, mihez kezdjünk vele, a szomszédokhoz hasonlóan mi is csak a füvet nyírtuk rajta bosszankodva, hiszen ennyivel is kevesebb hasznosítható földterület állt rendelkezésünkre.

Aztán egy szép napon beütött nálunk a heuréka: tartsunk rajta tyúkokat!

 

Télbúcsúztató

2019.05.03

| Menüpont: Színes hétköznapok

1.jpgBár a tavasz feltartóztathatatlanul berobbant az életünkbe, néhanapján hidegebbre fordul az időjárás, így napközben is be kell még gyújtanunk a kandallóba. Amikor ideköltöztünk a főváros peremére, nő létemre bizony nekem is meg kellett tanulnom a hogyanját ennek a fontos tevékenységnek, hiszen a férfiak nem lehettek mindig kéznél a kedvemért. Ha nem tudom egyedül megoldani a tűzcsiholást, akár estig is ülhetek takarókba bugyolálva a lassan dermedő házban, forró teával a kezemben (volt ilyen). Nálunk ugyanis nincs gázfűtés, csak a jó öreg fára számíthatunk a csikorgó napokon...

 

ECG: a tökéletes vidéki stílus

2019.06.30

| Menüpont: Színes hétköznapok

9890abcbe9bb7d1977722dc8e1738117.jpg

Egy harmonikus és otthonos vidéki fészek megteremtése a családunk számára: a regényírás után ez a legkedvesebb elfoglaltságom. Mindig is sok időt töltöttem az otthonunk tökéletesítésével, és bár még igen távol vagyok a vágyott céljaimtól, már az odavezető út is számtalan izgalmat tartogat egy magamfajta kreatív nő számára.

Az otthonteremtés nálam nem merül ki lakótereink tökéletesítésében – bútorok újrafestésében és kárpitozásában, függönyök-terítők-párnák varrásában, kidobásra ítélt kacatok dísztárgyként való újragondolásában –, nagy lelkesedéssel ékesítem a családtagjaim öltözködését is. A lakóhelyünk és házunk hangulatának megfelelően az öltözködésben az angol vidéki stílust kedvelem. Ennek a lenyűgöző otthonosságot árasztó eszköztárnak az alapvető kellékei a kötött felsőruhák és változatos tweedszövetek tarka kavalkádja. Egyszerűen nem tudok betelni ezekkel az anyagokkal és párosításokkal; így ezt a szenvedélyemet a családtagjaimra is sikerült ráragasztanom. Emiatt jó pár embert el kell itthon látnom kötött mellényekkel, amiket egy english country gentleman stílusához méltó ötletességgel igyekszem megalkotni számukra...