Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Test és pénz: a két legfontosabb érték ezen a világon (4)

2018.08.25

nice-old-age4.jpgA testedzés tehát – mint minden hívő ember napirendjének szerves része – több ok miatt is fontos, és bár a Biblia szerint kevés haszna van, hosszútávon mégsem elhanyagolható. A környezetemben látott példák alapján arra a következtetésre jutottam, hogy aki fiatalon megengedi magának azt a luxust, hogy ezt a területet elhanyagolja, az idősebb korában megfizet érte. Egy jócskán elhízott, a korlátlan és mindig bőséges étkezések által tohonyaságba züllesztett testet ugyanis nagyon nehéz újra aktivitásra bírni. Pedig az élet minden területén szükségünk van aktivitásra: a szolgálatban, munkában, a ház körül feladatokban, gyermekeink mellett, stb. Ezen túl pedig azt se felejtsük el: ha a hívő életünkben megszokjuk, hogy mindig a testünk mondja meg, mit tehetünk és mit nem, és a testünknek engedelmeskedve rendszerint csak annyit csinálunk éppen, amihez őkelmének kedve van, akkor nem vagyunk és nem is leszünk nagy formátumú szellemi emberek.

 

Mi az már, hogy nekünk a testünk parancsol!? Ha éppen fáradtnak érzi magát, akkor nem megyünk istentiszteletre!? Ha jobban szeretne inkább visszafeküdni reggel, akkor aznap nem imádkozunk!? Az a baj a testtel, hogy nagyon hamar átveszi az irányítást az életünk fölött, ha túl sokat engedünk meg neki. Ezért muszáj folyamatosan elnyomnunk a hangját, például testedzés által. Mert a domináns test előbb-utóbb a bűnökbe is belehajszol bennünket, hiszen pont ő maga a romlott vágyaink és kívánságaink kiapadhatatlan forrása. Szokjuk meg tehát, hogy megálljt parancsolunk az uralmának! Minket Isten arra hívott el, hogy szellemi emberekké váljunk, akikről azt mondja a Biblia, hogy a szélhez hasonlók, ami nem tudja honnan-hová fúj. A szellemi embereket tehát nem a testük, és még csak nem is a lelkük irányítja, hanem a szellemükön keresztül Isten Szelleme. A szellemünk tehát az egyedüli részünk, amely képes az Istennel kapcsolatot teremteni.

 

"Felele Jézus és monda néki: Bizony, bizony mondom néked: ha valaki újonnan nem születik, nem láthatja az Isten országát. Monda néki Nikodémus: Mimódon születhetik az ember, ha vén? Vajon bemehet-é az ő anyjának méhébe másodszor, és születhetik-é? Felele Jézus: Bizony, bizony mondom néked: Ha valaki nem születik víztől és Szellemtől, nem mehet be az Isten országába. Ami testtől született, test az; és ami Szellemtől született, szellem az. Ne csodáld, hogy azt mondám néked: Szükség néktek újonnan születnetek. A szél fú, ahová akar, és annak zúgását hallod, de nem tudod honnan jő és hová megy: így van mindenki, aki Szellemtől született.” (János 3:3-8)

 

Ez tehát a célja az újjászületésnek, hogy az embert irányíthatóvá váljon a Szent Szellem számára. Testi, érzéki emberek nem képesek meghallani Isten Szellemének hangját, nem tudják követni Őt, nem tudnak engedelmeskedni neki. Az ilyen emberek élete pedig megmarad azon az alacsonyrendű vegetációs szinten, ahová az ördög lezüllesztette őket, és soha nem lesznek képesek Isten munkatársaivá válni.

 

„A tökéletesek körében pedig mi is a bölcsességet hirdetjük, de nem ennek a világkorszaknak, s nem is e világkorszak jogfosztott fejedelmeinek a bölcsességét, hanem Isten titokba burkolózó bölcsességét, amelyet Isten előre meghatározott már a világkorszakok kezdete előtt a mi dicsőségünkre; ezt a bölcsességet e világkorszak fejedelmei közül senki sem értette meg, mert ha megértették volna, a dicsőség Urát nem feszítették volna keresztre. De – ahogy írva áll: „Amit szem nem látott, fül nem hallott, és ami az ember szívében föl sem merült, azt készítette elő az Isten az őt szeretőknek” – nekünk föltárta mindezt az Isten a Szellem által: mert a Szellem mindent kikutat, még az Isten mélységeit is. Hiszen ki tudhatja meg az emberek közül mindazt, ami az emberben rejtőzik, ha nem az ember szelleme, amely benne lakik? Hasonlóképpen, azt, ami az Istenben rejtőzik, sem ismerheti meg senki más, csak az Isten Szelleme. Mi pedig nem a világ szellemét kaptuk, hanem az Istentől származó Szellemet, hogy megismerjük mindazt, amit az Isten ajándékozott nekünk; És ezeket hirdetjük is, de nem az emberi bölcsességből fakadó kimódolt szavakkal, hanem a Szellem tanításaival, a szellemi dolgokhoz szellemi dolgokat kötve. A lelki ember azonban nem fogadja el az Isten Szellemétől származó dolgokat, azok ugyanis bolondságnak tűnnek számára, s nem képes őket felfogni, mert csak szellemi módon lehet azokat megítélni. A szellemi ember viszont mindent megítél, őt magát azonban senki sem ítéli meg. Mert: „Ki ismerhetné meg az Úr szívének értelmét, hogy oktathatná őt?”. Mi pedig rendelkezünk a Messiás szívének értelmével. Én sem beszélhettem tehát hozzátok, testvérek úgy, mint szellemi emberekhez, hanem csak mint testiekhez, mint akik kiskorúak a Messiásban. Tejjel tápláltalak benneteket, nem pedig szilárd eledellel, mert még nem bírtátok volna ki – sőt, még most sem bírjátok ki, ugyanis még testi emberek vagytok. Mert ha féltékenység és civódás található köztetek, vajon nem testiek vagytok-e, s nem pusztán emberi módon viselkedtek-e?” (I.Korintus 2:6-16; 3:1-3, új fordítás)

 

Olyan titkokat akar tehát feltárni számunkra Isten, amit a testi, érzéki emberek még csak elgondolni sem képesek. Mert az Istentől származó élet annyival magasabb rendű, annyival magasztosabb, dicsőségesebb a földi életünknél, hogy érdemes akár mindenünket feláldozni érte. Pedig Isten – ebben a világkorszakban – nem is kér tőlünk sokat. Voltak olyan korok, amikor a keresztények az életükkel fizettek a hitükért. Ebben a világkorszakban azonban csak annyit kér tőlünk Isten, hogy ne legyünk testiek, hanem legyünk szellemiek és tanuljuk meg meghallani a Szent Szellem hangját. Ő azután örömmel vezet majd minket, és mindig pontosan megmutatja, hogy hol a helyünk, és mit kell tennünk.

 

A Biblia tanítása szerint a laodiceai korban élünk, ezért nekünk Jézus a Jelenések könyvében így prédikál:

„Ismerem cselekedeteidet: nem vagy sem hideg, sem forró. Bárcsak hideg lennél, vagy forró! Így viszont, mivel langyos vagy – sem hideg, sem forró – ki foglak köpni a számból. Mert azt mondod: Gazdag vagyok, meggazdagodtam, semmire sincs szükségem – és nem veszed észre, hogy épp te vagy a szerencsétlen, szánalomra méltó, nincstelen, vak és ruhátlan. Azt tanácsolom neked, hogy vásárolj tőlem tűzben megtisztított aranyat, hogy meggazdagodj; fehér ruhákat, hogy felöltözz, és ne látsszék ki meztelenséged szégyene; és kend be szemkenőccsel szemedet, hogy láss! Én figyelmeztetem és nevelem azokat, akiket szeretek. Légy hát szenvedélyes, és térj meg! Lásd, az ajtónál állok és zörgetek: ha valaki meghallja hangomat és kinyitja az ajtót, be fogok menni hozzá, és vele vacsorázom, ő pedig velem. Aki győz, annak megadom majd, hogy velem együtt üljön trónomon, ahogy én is győztem, és Atyámmal az Ő trónjára ültem. Akinek van füle, hallja meg, mint mond a Szellem a gyülekezeteknek!” (Jelenések 3:14-22, új fordítás)

 

Nem tudunk tehát ebben a korban sikeres keresztények lenni a Szent Szellem vezetése nélkül, test- és pénzcentrikus beállítottságú emberekként. Ahhoz azonban, hogy szellemi emberekké váljunk, szükséges a testünk megzabolázása és a szellemünk rendszeres megerősítése. A testünk megzabolázására remek módszer tehát természetes szinten a rendszeres edzés (csak keményen!), illetve szellemi szinten a böjt és/vagy virrasztás. A szellemünk megerősítéséhez pedig alapvető az imádkozás (gyakori nyelveken szólással), Biblia olvasás (ami az írott Igével való közösséget jelenti), és az istentiszteletre járás (ami pedig a prédikált Igével való közösség). 

 

– folytatás következik –