Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

A SZAKMAI SIKERHEZ VEZETŐ ÚT ALAPJAI (2)

Térjünk vissza a hétköznapi élet problémáihoz, melyek közül a legtöbb ember számára talán az anyagi felemelkedés és egzisztenciális jólét megteremtése  a legfontosabb. Sokakról elmondható, hogy ennek megvalósulása már önmagában elég lenne számukra a földi boldogsághoz, és nem is törekednének azután többre. Szerintem pont ez a kicsinyes hozzáállás az egyik oka annak, hogy a legtöbb keresztény anyagi területen nem találja az áldás helyét. Hiszen ha Isten megadná számukra az anyagi bővölködést, onnantól belemerülnének az élet gondtalan élvezetébe, és talán eszükbe sem jutna, hogy valamiféle hasznot is hajtsanak az Isten munkája számára.

 

Én azonban most mindenkiről a legjobbat feltételezve szeretném megosztani veletek azokat a tapasztalataimat, amiket az elmúlt 25 évben – Istennel járva – értettem meg az anyagi felemelkedéshez vezető úttal kapcsolatban. Ha az Isten Igéjének való engedelmességet vesszük alapul egy hívő ember életében, akkor az anyagi siker megteremtésének erős fundamentuma már rendelkezésre is áll a számára, hogy akár egy pompás palotát építhessen rá. A teljes evangéliumi, minőségi gyülekezetekben számtalan tanítás elhangzik arra vonatkozóan, hogy melyek az anyagi áldásba jutás Istentől rendelt feltételei a Biblia szerint (pl. pénzügyi dolgokban való korrektség, adósságok kifizetése, rendszeres tizedfizetés, -adakozás, -alamizsna, stb.), így ezekre nem szeretnék részletesen kitérni, hiszen mindenki számára elérhetők a jobb gyülekezetekben, az interneten, vagy akár könyvek formájában (pl. Kenneth Copeland: A bővölködés törvényei; Kenneth E. Hagin: Bibliai kulcsok az anyagi bővölködéshez). Én inkább az anyagi áldásba jutás hétköznapi, emberi hozzáállásunkban is megnyilvánuló feltételeit szeretném kifejteni, amik természetesen ugyancsak a bibliai követelményekből eredeztethetők, és azokkal szerves egységet alkotnak.

 

Véleményem és tapasztalataim szerint az első és legfontosabb követelmény – természetes szinten – az anyagi és egzisztenciális-, illetve társadalmi felemelkedéshez a szaktudás. Legyen bármi is az Isten vezetése arra vonatkozóan, hogy milyen munkában foglalatoskodva kell eltöltenünk a földi életünk idejét, abban mindenki tökéletesen biztos lehet, hogy valamiféle szaktudás megszerzésének programja mindannyiunk életébe bele van kódolva. Olyan nincs, hogy valakit henyélésre, kóklerkedésre, zsiványkodásra vagy ügyeskedésre hívott el az Úr. Ha eddig ezekben gyakoroltad magadat, akkor sürgősen térjél meg belőlük, mert az anyagi felemelkedésednek te magad vagy a legfőbb gátja. Valamilyen értelmes tevékenységben-, egy hétköznapi munkában jártasságot kell szereznünk ahhoz, hogy Isten áttörést adhasson a pénzügyeinkkel kapcsolatban. A szaktudás megszerzéséhez vezető út pedig elsősorban tanulást jelent. Igen, már megint ez a fránya tanulás! Bizony mindannyiunknak erre van szükségünk ahhoz, hogy képesek legyünk a sorsunkat szintekkel feljebb emelni.

 

Tapasztalataim szerint napjainkban viszonylag könnyedén lehet mindenféle ebenguba diplomákat szerezni, itt-ott-amott. De valamirevalót, aminek megbecsült értéke van a munkaerő piacon, amiért a komoly cégek azután több százezres-milliós fizetéseket is hajlandóak kicsengetni, ilyenhez egyre kevesebb kiváltságosnak sikerül hozzájutnia. Ami persze jó hír mindazoknak, akik erősen elszánták magukat, hogy kemény munkával és áldozatos kitartással kikaparjanak egy olyan végzettséget, amivel azután az életük – legalábbis anyagi területen – egy simán gördülő suhanáshoz hasonlít, egy jól aszfaltozott úton. Mert egy jó végzettség megszerzése – és itt nem csak a diplomáról beszélek, hiszen egy kétkezi szakma mesterfokon történő elsajátítása-, vagy egy hosszútávon is prosperáló sikeres vállalkozás felépítése sem nímandoknak való elfoglaltság – nem csupán észbeli kérdés, számos egyéb képesség és készség is szükségeltetik hozzá, amikkel bizony csak kevesen rendelkeznek. És akiből ezek hiányoznak, azok szinte determinálva vannak egy alacsonyabb színvonalú létezésre. De miért is mondom ezt?

 

Mert a tanulás véres dolog, amire ha valaki odaszánja magát, hát a kését saját lusta természetének vaskos nyakára kell helyeznie, minden nap. Aki erre nem képes, az soha nem lesz győztes a tanulásban és munkában. Eljuthat persze akár a diplomaosztóig is (2.0 átlaggal), vagy egy jó állás megszerzéséig (vaktyúk is talál szemet alapon), de senki ne áltassa magát: aki a tanulásban hanyag, becstelen és lusta volt, az a munkájában is pontosan ugyanilyen lesz. A tanult és intelligens munkaadók pedig nagyon hamar kiszagolják ám a kiválóság és szaktudás hiányát, majd rövid úton megszabadulnak az ingyenélőktől, hiszen nem fogják a saját megélhetésüket és egzisztenciájukat kockára tenni súlytalan és haszontalan alkalmazottak kedvéért. (…)

 

– folytatás következik –