Edna Holy Bloom keresztény regényíró, blogger oldala

Enni jó. Aki mást mond, az hazudik.

A dundi nők is lehetnek gyönyörűek és kívánatosak. Aki mást mond, az hazudik.

A macskám egy krémszínű brit rövidszőrű. Aki mást mond, az hazudik.

És napestig folytathatnám a hasonló elméncségeket, de rém unalmas lenne. Lássuk inkább, mi ebből a lényeg!

Nincs az rendjén, hogy napjainkban a molett nőket leszólják, sőt gyakran becsmérlik. Ezt a beteg gondolkodásmódot kiirtani a fejekből fontosabb lenne, mint a muszlimok és melegek jogainak védelmében az embereket átnevelni...

Éhség és ehetnék: két különböző dolog. Szerintem a fogynivágyóknak ezt kell először megtanulniuk, mert fontosabb minden diétás tanácsnál: az éhség jó, az ehetnék ellenben rossz. Az éhség a barátunk, hiszen a testünk egy alapvető szükségére figyelmeztet. Az ehetnék viszont az ellenségünk, hiszen a felettünk uralkodni vágyó káros kívánságok előfutára. Az ehetnék véleményem szerint a terhesség alatt és a nehéz napokon érdemel némi méltánylást, egyébként pedig abszolút káros a fogyásunkra nézve, ezért mindenáron uralkodunk kell rajta.

Semmire sem jó túlzottan rákattanni az életben. Ha túl sok figyelmet és energiát szentelünk egyetlen kitüntetett dolognak a temérdekből, más fontosakra esetleg már nem marad elegendő kapacitásunk.

Sokan és sokat emlegetik a súlyvesztéssel kapcsolatban, hogy nem elég fogyókúrázni, hanem életmódot kell váltani. Én ezzel maximálisan egyet is értek, hiszen a túlzottan nagy súlyfelesleg még akkor is helytelen szokások következménye, ha egyébként nőként hajlamosak vagyunk a hízásra és több gyermeket is szültünk már. Ha például magamból indulok ki, a súlyfeleslegemnek körülbelül fele köszönhető a gyermekszüléseknek és a korral járó hízékonysági hajlamnak. A többit pedig két évtized alatt szépen összekajáltam. Mert szeretek enni, hisz enni jó. De ennek vége!