Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 

Bizonyságaim

Cikkek

Az én hercegem, fehér lovon

2018.10.04

| Menüpont: Bizonyságaim

me.jpgAmikor az életünket átadjuk Jézus Krisztusnak, Ő azonnal munkába kezd bennünk; ezt minden frissen megtért hívő ember kétség nélkül megtapasztalja.

 

Én a megtérésem dátumaként 1993-at szoktam megjelölni, mert innentől volt a hívő életem egy elkötelezett, valódi keresztény élet. Valójában azonban három évvel korábban, 1990-ben adtam át az életemet Jézus Krisztusnak, a középiskolás éveim alatt. Akkor az egyik osztálytársam hívott el a gyülekezetbe – ahová egyébként a mai napig is járok. Nagyon furcsa és ijesztő volt számomra akkor ez az élmény, főleg a templomok szakrális légköre után, ez azonban nem tudott engem visszatartani attól, hogy az első megtérésre felhíváskor kisétáljak a színpad elé. Tiszta feketébe voltam öltözve és egy saját kezűleg horgolt miniszoknyát viseltem, amiben – bár senki nem tette szóvá, mégis – rendkívül kényelmetlenül éreztem magam. Ezért a hatalmas hosszú, fekete télikabátomban ültem végig az istentiszteletet, és abban is mentem ki a megtérő imára...

 

A megbocsátás rózsakertje (1)

2019.06.01

| Menüpont: Bizonyságaim

19.jpgFérjuram és én nagyon különbözőek vagyunk. Ő egy nyugodt, higgadt és békés ember; én egy izgága, temperamentumos, harcos típus vagyok. Ő az egész világgal képes jóban lenni, mert sohasem ítélkezik az emberek felett. Nekem mindenkiről van véleményem, és csak kevés ember társaságát vagyok képes élvezettel elviselni. Ugyanakkor ő nem valami jó emberismerő, míg én úgy átlátok az embereken, akár a pucolt üvegen. Ő senkire sem képes haragudni és bármit képes megbocsátani, még a legdurvább, legotrombább bántásokat is, míg én évtizedekre visszamenőleg emlékszem minden apró mozzanatára annak, ahogy a lelkivilágomba belegyalogoltak. Ezért számomra a megbocsátás – évtizedeken át, még keresztényként is – szinte lehetetlen küldetésnek számított...

 

A megbocsátás rózsakertje (2)

2019.06.18

| Menüpont: Bizonyságaim

sophia2.jpgNéhány dolgot tudnotok kell rólam, hogy a maga teljességében érthessétek meg annak a fantasztikumát, ahogy Isten engem a megbocsátás keskeny ösvényén olyan nagy körültekintéssel végigvezetett. Mert a Szent Szellem zseniális pszichológ: Nála jobban senki sem képes a defektjeink befoltozására! Mivel pontosan ismeri a szívünk és lelkünk működését, így képes minden olyan esetben tökéletesen személyre szabott terápiát alkalmazni, mikor erre az életünkben szükség mutatkozik. Az Úr tehát úgy vezetett ki engem a saját magam köré buherált lepusztult viskómból, ahogy arra egyetlen földi terapeuta sem lett volna képes!

 

A megbocsátás rózsakertje (3)

2019.07.07

| Menüpont: Bizonyságaim

rose-couple.jpegEmberi természet szempontjából tehát a férjem és én a két végletet testesítjük meg a megbocsátás dicsőséges küldetésében. Mivel az uram számára a sérelmek elengedése egy gördülékeny folyamat, ezért ő egy nyitott és szívélyes ember, aki könnyedén forgolódik társaságban is. Én azonban – mivel nehezen és sokára tudok csak megbocsátani – a formálódó emberi kapcsolataimban eleinte kimért, sőt alkalmanként elutasító vagyok, aki nem szívesen kezdeményez felületes diskurzusokat csupán a közösségápolás kedvéért.

Erre a problémámra nyújtott tehát szokatlan megoldást az Úr által inspirált és azóta is szeretettel ápolgatott rózsakertem. Ezáltal sikerült ugyanis kigyomlálnom magamból – a megbocsátás rózsáinak gyomlálása közben – azokat a mélyen gyökerező fájdalmas sebeket, amiktől saját képességeim szerint talán egy élet is kevés lett volna megszabadulnom. Most azonban őszintén mondhatom: végre kijutottam a fényre! Mióta a megbocsátás rózsáit elültettem, az emberi kapcsolataim építésében, a testvéreimmel való közösségteremtés küldetésében is sokkal jobb tanítványává váltam az Úrnak...